Szüreti hagyományaink 2. rész – A huszárnak öltöztetett Bacchus

A legtöbb szüreti szokásunk a munka végéhez kapcsolódott, ilyen volt például az uraság köszöntése, a szüreti koszorú készítése, a legjobb szedők megajándékozása és a végzéstánc. A szüreti szokásokhoz hozzátartozott az evés-ivás, ének, tánc, szüreti felvonulások és bálok. Szerzőnk, Ipolyi Bea írása.

0
1137
Szüreti hagyományaink 2. rész - A huszárnak öltöztetett Bacchus

[su_dropcap]A[/su_dropcap] nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat hagyományosan a bortermő vidékeken rendeztek, az aratási szokásokhoz hasonlóan. A mulatság kihagyhatatlan esemény volt, még az idegen földön vitézkedő emberek is hazatértek.

[sc name=”kiemeles1o”]A társadalmi élet fontos része volt és az ismerkedés egyik fontos színtere.[sc name=”kiemeles1z”]

A tánc, a mulatozás mellett természetesen nem maradhatott el a borozgatás sem. Ennek gyakran az lett a következménye, hogy imitt-amott hangosabb szóváltás, netán verekedés is kikerekedett. Enélkül nem is múlhatott el igazi szüreti mulatság. A férfiak között az erőfitogtatás ezen formája, természetes következménye a huzamosabb borivásnak. A régi szüreti rendszabások szerint az ilyen kötözködős, káromkodó férfiembert, jól megbotozták a csend őrei.

Bacchus

Körüljárja Bacchus az ő birodalmát,
Hogy hol találná meg a föld legjobb borát
Végre is hát eljut Tokaj vidékére,
Hadd lássa, mit tesznek ott tiszteletére.

Elmegy Tarcalra a magas „Szarvas hegyre”
Mily gyönyörrel néz le Tokaj vidékére,
Nemes bor terem itt, minőt más föld nem ád,
Majd megadja Tarcal, Tokaj, Tolcsva meg Mád.

Hát mikor látja, csakhogy el nem ámul,
Hiszen Zemplén megye hideg helyre szorul,
S mindennek dacára csoda, ami terem,
Nem csoda, hogy Tokajt mégiscsak szeretem.

Iddogálva Bacchus gyakran a pohárból,
Ily ítéletet hoz Tokaj jó boráról:
Champagnát gondoztam Choist meg szeretem,
De isteni székemet csak Tokajba teszem.

Szirmay Antal (1798)

A szüreti ünnepségek alkalmával, a szüreti felvonulók feldíszített kocsikon járták végig a falut, az esti mulatságra csalogatva a népet.

Szüreti hagyományaink 2. rész - A huszárnak öltöztetett Bacchus

A magyaros ruhába öltözött lányok és legények ökrös szekereken vonultak végig a falun, szüreti nótákat énekeltek, vidám hangulatukat fokozta a tavalyi borocska kóstolgatása, amellyel a bámészkodókat is rendre megkínálták.

A 20. századi szüreti szokások leírásánál feltűnő, hogy ez alkalomra tisztségviselő szereplőket választottak, bírót és bírónét, a legügyesebb csőszlányok, csőszlegények közül. A bíró és a bíróné kocsiját a két pandúr kísérte lovon, mögöttük lányok ültek a kocsiban, virágkoszorúval díszített kosarakkal. A legények a lányok mellett lovagoltak. A felvonulásokban rajtuk kívül jelmezbe bújt alakoskodók is jelen voltak, mint például nőnek öltözött férfiak, törökök, szerecsenek, vándorárusok, medvetáncoltatók. A fiatalok kereplővel és a farsangihoz hasonló maszkban is beálltak a menetbe.

[sc name=”kiemeles1o”]A szüreti felvonulás jellegzetes figurái voltak a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatták a közönséget.[sc name=”kiemeles1z”]

Szüretkor megélénkült a falu. A munkavégzés alatt is jellemző volt a dalolás, a tréfálkozás, a hangoskodás, utána azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szüretelők a végzésnapon a hegyről levonulva szőlőfürtökből álló szüreti koszorút vittek a vállukon, amit búzával, szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A földesúr házához vonultak köszönteni és verses rigmusokat mondtak, melyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról, vagy jószívűségéről is. A földesúr ezután megvendégelte munkásait, s este általában táncos mulatságot is tartott.

[sc name=”kiemeles1o”]A Tokaj – Hegyalján megrendezett szüreti mulatságok ma is élnek, idegenforgalmi látványosságok.[sc name=”kiemeles1z”]

Az erdőbényei felvonulás élén két leány halad, köztük egy legény, aki az úgynevezett kapáscímert viszi. Mögöttük megy a két sáfár, utánuk pedig két legény viszi a hordón keresztbe tett lábbal ülő, huszárruhába öltöztetett baksus figurát, egyik kezében pohárral, a másikban lopótökkel. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével (másik nevén Dionüszosz) hozható kapcsolatba.

Szüreti hagyományaink 2. rész - A huszárnak öltöztetett Bacchus

[sc name=”kiemeles1o”]Ő a szőlő, a bor, a mámor Istene. Ő volt, aki elhozta az első szőlővenyigét az embereknek.[sc name=”kiemeles1z”]

A baksus figurája megfigyelhető Mádon és Olaszliszkán is. A menetben található még egy keréken forgó bábu, amelynek figurája helyenként megtalálható a farsangi, sőt az aratási felvonulásokban is. A felvonuláshoz tartozott a bodnár – vagy kádártánc, amikor a férfiak nemzetiszínű szalagokba csavart abronccsal táncoltak.

A modern idők fontos szereplője volt a borkirály, vagy bálkirály. Ő, illetve családja volt felelős az esti mulatság megrendezéséért. A szüreti fogások elkészítésére a gazdaasszony különös gondossággal ügyelt, este, a szüretből hazatérőket már megterített asztal várta.

[sc name=”kiemeles1o”]Fő fogás volt a birka – vagy marhahúsból készült bográcsos, de a húsleves, töltött káposzta sem maradhatott el.[sc name=”kiemeles1z”]

A bálokban a szüreti menet szereplői tovább viselték tisztségeiket. A csőszlányok és csőszlegények a tánchelyiségbe felakasztott szőlőfürtöket őrizték. A leszedett szőlőből nagy fürtöt készítettek, amit a fő helyre tettek, ezt az éjszaka folyamán megdézsmálhatták, vagy a végén kisorsolták. Igen ám, de akit „lopáson” értek, azt tréfásan megbüntették, bírságot kellett fizetnie, ezt a pénzt aztán a bál rendezési költségeire fordították. Sok helyen egyébként ez a szőlőlopás-játék még az 1970-es években is a szüreti bál része volt. A szüreti mulatságot tánc fejezte be, ami általában reggelig is eltartott.

 

forrás:
http://www.vinolion.com/2015/10/02/szureti-szokasok/

https://www.programturizmus.hu/page-szureti-szokasok.html

Advertisement

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here